Mrs. Farkas könyvespolca

Amikor megjelent a könyv a Jaffa Kiadó gondozásában, nagyon örültem neki, mert a hiteles, igaz családtörténetek elég ritkaságszámba mennek manapság. El is kezdtem kutakodni kicsit, és találtam a szőlész-borász írótól egy könyvet - a Szerenád a szőlőben -t, ami végül is ennek a könyvnek a folytatása, az ő, saját története. A Mi maradunk! pedig a családja, felmenői története, melyet ő gyűjtött össze feljegyzésekből, elmondások alapján és a történelem fennmaradt anyagaiból - de az élet írta. Aki azt gondolja, hogy ez egy idilli, sütemény illatú nosztalgikus emlékezés, az csalódni fog. Ez a könyv egy száraz tényekkel, erős, nyers véleménnyel, igazságokkal és némi keserédes nosztalgiával kevert regény. Nekem nagyon tetszett, ezt előre szeretném leszögezni, de a véleményem sokrétű - ez senkit se befolyásoljon, mert minden vélemény szubjektív. Sok családtörténetet olvastam már, legtöbbször írók tollából. Ezt azért fontos megjegyeznem, mert Jásdi István amellett, hogy kiemelkedő szőlész

Számomra ő egy igazi példakép. Ezért is, meg persze a futás iránti szeretetem miatt is vettem meg a könyvet a tavalyi Spar Maraton futófesztiválon. Egy kiállító sátorban dedikáltak a férjével, Lubics Györggyel együtt, aki valójában papírra vetette a sorokat. Visszafogottan, halkan ültek a sátorban, körben Szilvi összes kupájával, érmével együtt és örömmel írták alá a könyveket és készítettek fotót a rajongókkal. Különös páros az övéké, hiszen nem lenne Szilvi ma ott, ha Gyuri nem támogatja, segíti otthon és a pályán egyaránt. Sokan mondják, hogy a futás magányos sport. Ez nem igaz. Vagyis sem nála, sem nálam nem igaz. Ahhoz, hogy valaki el tudja érni a kitűzött céljait, ahhoz lelkileg is topon kell lennie, és ehhez hozzájárul egy társ is. Főleg, ha segít és támogat minket abban, hogy jobbá váljunk. A történet 3 síkon mozog. Az egyik a távoli múlt, hogy hogyan is kezdődött Szilvi futókarrierje. A másik a közelebbi múlt, a Spartathlon előtti hónapok, a felkészülés időszaka, végül